Sorra érkeznek az itthon is aktív vállalatoktól a beszámolók, hogy elkészült a tavalyi évre vonatkozó fenntarthatósági jelentésük. Legutóbb a C&A Europe és Borsodi Sörgyár számolt be a nem pénzügyi jelentésének eredményeiről.
A raktárfejlesztéssel foglalkozó Prologis elkészítette a 2021/2022-es ESG riportját, és egyúttal beszámolt a cég szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó rövid- és középtávú terveiről is.
Az adatvédelmi (GDPR) és a bejelentő-védelmi (whistleblowing) szabályok után újabb uniós direktíva érkezik, amely előbb vagy utóbb valószínűleg minden az Európai Unióban aktív cég működésére hatással lesz. 2023-tól új ESG kötelezettségek jönnek, melyek minden nagyvállalatot érinteni fognak, így érdemes lehet már most elkezdeni a felkészülést – foglalják össze a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti szakértői.
A GTC a mai napon közzétette legfrissebb, 2021-es ESG-jelentését, amely tartalmazza többek között vállalat tevékenységét a fenntartható fejlődés, a felelős építés és vagyonkezelés területein. A riportból kiderül, hogy az ingatlanfejlesztő vállalat portfóliójának 88 százaléka rendelkezik környezetvédelmi tanúsítvánnyal.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) néhány nappal ezelőtt tette közzé a szabálytervezetét, amely keretet adna az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok klímakockázattal kapcsolatos jelentéstételének. A vállalatoknak e szerint, többek között az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról, a saját közvetlen és a közvetett károsanyag-kibocsátásukról is számot kellene adniuk. A rengeteg begyűjtendő és közzétételre szánt transzparens adat, új játékszabályokat hozhatnak a tőzsdére és egyúttal más stratégiák kidolgozására ösztönözhetik a vállalatokat. Az ING cikkében összefoglalta, a javaslatban szereplő kötelezettségeket és ezek várható hatásait.
A környezeti fenntarthatóság elérése a 21. század egyik legnagyobb kihívását jelenti, a természet kárára ma már nem lehet a növekedést erőltetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) miután elkészítette a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi (TCFD) jelentését.
A vállalati fenntarthatóság 35 000 milliárd dolláros rejtélyt jelent a könyvvizsgálóknak, akik szerint évekbe telik, mire kialakul egy megbízható ellenőrzési rendszer a vállalatok fenntarthatósági vállalásaira. Addig pedig a zöld alapokba dollármilliárdokat, vagy inkább ezermilliárdokat fektető befektetők továbbra is ki vannak téve az átverés kockázatának - írja a Reuters.
A korábbinál jobban megfelel-e egy vállalat az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontoknak, ha napelemekkel termel magának áramot? Nem biztos, mert ha a panelekhez használt poliszilícium Kínából, az elnyomott ujgurok lakta területről érkezik, az elhasználódás után pedig nem tudják garantálni a biztonságos újrahasznosítást, illetve ártalmatlanítást, akkor a válasz: nem.
Több mint 1800 tonnával csökkentette szén-dioxid kibocsátását a magyarországi Erste Bank 2020-ban: energiafelhasználását 8,2 százalékkal, villamosenergia-fogyasztását 9,3 százalékkal mérsékelte. Közben papírfelhasználása egy év alatt 14 százalékkal csökkent, így már kevesebb mint 90 tonnát tesz ki egy évben, amely több mint 30 százalékkal kevesebb a 2018-as mennyiségnél – derül ki a pénzintézet fenntarthatósági jelentéséből. A bank első alkalommal adta ki a társadalmi felelősségvállalásáról, a közösségi szerepvállalásáról, felelős üzletviteléről, etikus vállalatirányításáról és a környezeti felelősségvállalásáról szóló jelentését.
Már hazánkban is vannak nagyvállalatok, amelyek hosszú évek óta egy különösen értékes résszel bővítették az éves pénzügyi jelentésüket, ez pedig a fenntarthatósági eredmények, célok és az ehhez szükséges konkrét lépések bemutatása, illetve adatokkal való alátámasztása. A pénzügyi intézményeknél a fenntarthatósági célok ettől az évtől kezdve különös hangsúlyt kapnak, nemrég ugyanis megjelent az MNB hitelintézeteknek szóló zöld ajánlása is, amely egy hatékony módja lehet az átalakítások ösztönzésének. Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air és a Magyar Telekom állásfoglalása mellett, Pókos Gergely, az OTP Zöld Program Igazgatóságának vezetője beszélt a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok banki szférába való beépítéséről.
A Globe Trade Center (GTC) bemutatta első ESG jelentését, amely összefoglalja a csoport 25 év alatt, összesen hat piacon elért eredményeit. A 2020-as jelentés adatai bemutatják, hogy a GTC hogyan kötelezi el magát a fenntartható fejlődés, a felelős építkezés és vagyonkezelés mellett, valamint a helyi közösségekkel való együttműködés és a részvényesek elvárásainak való megfelelés terén. A GTC a kereskedelmi ingatlanfejlesztők közül elsőként mutat be ESG-jelentést a közép-kelet-európai piacon.
A vállalati szférában és a befektetői berkekben egy teljesen más szemlélet kezdi átalakítani a magyar piacokat, a hosszú távú kockázatokban a fenntarthatósági szempontok is beszivárogtak, sőt szinte lavinaszerűen változtatják meg a piaci szereplők mindennapi döntéseit, és a következő évekre szóló vállalásait. Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg a fenntarthatósági jelentéseikről és arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air állásfoglalása után, Pandi Zoltán, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatok vezetője beszélt a telekommunikációs iparág és az ESG egymást támogató kapcsolatáról.
Évek óta az egyik leghangsúlyosabb kulcsszó a befektetéseknél az ESG, ami a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szavak angol megfelelőiből alkotott mozaikszó, és elsősorban olyan befektetési megközelítést takar, ahol a döntés során figyelembe veszik az adott vállalatnak ezen dimenzióit is. Az ötlet mögött az áll, hogy hosszú távon azok a cégek, amelyek odafigyelnek ezekre a tényezőkre, jobban fognak teljesíteni a versenytársaiknál. A fogalom a befektetők körében is egyre népszerűbb, és el is várják a vállalatoktól, hogy ezzel összhangban működjenek.
"Minden adat, amit közzétesz egy vállalat, az sokkal jobb, mintha semmit nem hozna nyilvánosságra" - hangzott el a javaslat a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) V4 ESG konferenciáján. Tanácsok és ajánlások az ESG brutálisan növekvő világából, ahol a befektetői nyomás, a transzparencia előnyei és a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos nehézségek voltak középpontban. Akiket még nem csapott meg az ESG-ben rejlő lehetőségek szele, ahhoz folyamatos kommunikációval igyekeznek eljutni a régiós tőzsdék, illetve a könnyebb megértés okán ESG útmutatókat, ajánlásokat hoznak létre a régiós országok. Lássuk, hogyan áll Magyarország és a szomszédaink az ESG szempontok befogadásában!
Ahogy a tőkepiaci befektetők és elemzők egyre csak bővítik a jelenleg alkalmazott vállalati értékelési modelleiket, környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) kritériumok bevonásával, úgy kezdik jobban érezni a vállalatok is a nyomást, a nem pénzügyi információk közzétételére. Vannak, akik már hosszú évek óta egy igen értékes résszel bővítik ki az éves pénzügyi jelentésüket, ez pedig a fenntarthatósági eredmények, célok és az ehhez szükséges konkrét lépések bemutatása és adatokkal való alátámasztása. A hazai piacon nem tolonganak azok a tőzsdei vállalatok, akik rendszeresen készítenek fenntarthatósági riportot, akik viszont mégis, azok érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a jelentések előnyeiről és nehézségeiről. Marion Geoffroy, a Wizz Air vállalati igazgatója beszélt nekünk arról, hogy a légi iparban milyen kihívásokkal kell megküzdeni a fenntarthatósági jelentések közzétételekor.
Politikai utóvédharc szakítja szét Brüsszelt.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
